Hírek

Startol a Néprajzi Múzeum fairtásos gigagödre

2017. december 11. 10:11

Startol a Néprajzi Múzeum fairtásos gigagödre Baán László a minap bejelentette, hogy még az idén megkezdik a Parlament méretű új Néprajzi Múzeum építését a városligeti 56-osok terén. A hatalmas, 300 x 60 méteres munkagödröt 10 méter mélyen tervezik kivájni, melynek során az útban lévő fáknak is menniük kell.

A közlemény mellé a Rondót pusztító „csodálatos” videólátványtervet és unásig ismételt Liget Budapest mantrát is kaptunk. A tervekről később még fogunk beszélni, de addig is jöjjön pár épeszű embereknek szánt felvetés, épeszű emberektől:

- Most vette meg az állam a Bálnát, ahová pont a feléből odaköltöztethető volna a Néprajzi Múzeum: 22 milliárd helyett 11 milliárd forintért. Biztos jó üzlet ez? És ha igen, kinek? (Frissítés: az építkezés költsége közben 30 mrd forintra nőtt)
- A Néprajzi meghízott, a pályázati tervekben még 28 000 m² méretű volt, most viszont már 34 000 m²-nél tart. A hasznos múzeumi kiállítótér ebből 2500 + 4500 m², a többi konferenciaterem, könyvesbolt és népek konyhája. Magyarán az épület egy nagy „Liget Pláza” lenne.
- Rákosiék lebetonozták a Sztálin szobor környezetetét, elloptak a parkból 5 hektárt. A kormány ezt nem visszaadja a parknak, hanem ráépít. Hol itt a parkrehabilitáció? A zöldtetőből kinövő kamufákon?
 


- A Néprajzi épülete miatt a történeti Rondó területéről 100 év körüli történeti értékű fákat kell eltávolítani. Ha a múzeum megépül, a Rondó helyreállításának esélye mindörökre elvész.

- Vizsgálódik az Unesco Világörökség Bizottsága. Delegációjuk januárban érkezne, de már júliusban azt kérték, hogy addig a kormány függesszen fel minden, a világörökséget és pufferterületét érintő beruházást. Ehhez képest a Városligetben egy ligetes rész helyére kezdtek el sportpályákat építeni, és már decemberben beindítanák a Néprajzi Múzeum kivitelezését, ami a környék legnagyobb épülete lenne.

- Bíróság mondta ki, hogy a környezeti hatásvizsgálat készítésének elmulasztása jogszerűtlen volt, új eljárásra kötelezte a beruházót; most hatásvizsgálatok nélkül mégis építkeznének.

- A jelenlegi Néprajzi Múzeum decemberben bezárta kapuit a Kossuth téren. Baán László (a Liget Budapest projekttel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős) miniszteri biztos 2021 májusától ígéri az új épület megnyitását. Mi lesz, ha menet közben derül ki, hogy az egész terv őrültség, épp, mint a Közlekedési Múzeum esetén? Hány évig zárnak be feleslegesen egy újabb múzeumot Budapesten?

- A budapesti lakosság több mint kétharmada továbbra sem ért egyet a múzeumok Ligetbe költöztetésével.

Milyen érvek is szólnak tehát a beruházás mellett, ami miatt ennyire sietni kellene a rombolással? Teszik fel a kérdéseket a Ligetvédők FB oldalukon.


A beton pártja likvidálja a zöldet

A beton pártja likvidálja a zöldet

A Gyurcsány-kormány alatt átadott kőröshegyi völgyhíd, az UNESCO szerint is városképromboló felhőkarcoló a Kopaszi-gáton, Dagály, Orczy-kert – megannyi helyszín, ahol beton pusztítja tájainkat, ligeteinket, városainkat. Mészáros Lőrinc cége hatezer fős stadiont épített a Szalajka-völgyben, a Római-partot lebetonoznák, a Városligetbe méretes épületek kerülnének. Túlzsúfolt, kifosztott, élhetetlenebb város és ország lesz a hihetetlen lendülettel megvalósuló végeredmény.

Ezt a lendületet beton és párt összefonódása biztosítja. Az építési szabályzat elvileg azért született, hogy az egyéni ambíciókat korlátozza, de az önkormányzat vagy az Országgyűlés bármikor át- és felülírhatja.

 

 

A beton pártja” – így nevezhetnénk azt az egyes politikai alakulatokon túlnyúló érdekközösséget, amely a beton és a jogszabályok alkotói, a köztulajdon felelősei között fennáll. Szimbóluma a kiváltságos építőipari vállalkozó, aki megrendelést és kedvező jogi szabályozást kap, cserébe hátországot épít pártnak, politikusnak. A párt a többi párthoz, a zavaros ügyleteket intéző politikus párttársaihoz képest jut előnyhöz.