A fenntartható társadalom nem visszalépés!

Új Egyenlőség

2018. december 24. 9:24

A fenntartható társadalom nem visszalépés!

Ennek a világnak hihetetlenül nagy szüksége van reális utópiákra. Az emberek részvételi demokráciát akarnak, demokratikus munkahelyeket, a munka fogalmának átértékelését, és igazságos társadalmat. Az Új Egyenlőség stúdiójában Köves Alexandra egyetemi adjunktussal, ökológiai közgazdásszal beszélgetett Pogátsa Zoltán főszerkesztő a fenntarthatóságról, a munkáról és a boldogságról.

Lehet azt gondolni, hogy a technológiai fejlődés majd megoldja a gazdasági problémákat és a társadalmi egyenlőtlenségeket, de ez nem reális várakozás. Ha a világ előtt álló újabb fejlődés célját, értelmét sem a társadalmi többség határozza meg, akkor ne lepődjünk meg azon, hogy mindinkább csak bábui leszünk ennek a fejlődésnek. A beszélgetés az ökológiai közgazdaságtanról és a tudományág által kutatott témákról, a fenntartható fejlődés,a fenntartható munka, az emberi igények és szükségletek kérdéseiről szólt.

– Az ökológiai közgazdaságtan tárgya olyan gazdasági és társadalmi modellek megalkotása, amelyek alkalmazásával lehetővé válik, hogy az emberek környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb rendszerekben élhessenek.

–  Az az elmélet, hogy a gazdasági növekedés automatikusan társadalmi fejlődéshez is vezet, mert a növekedés eredményei “lecsurognak” az alsóbb rétegekhez, nem valós. A jövedelem transzfer nem történik meg. Sőt, minél nagyobb a gazdasági növekedés, annál inkább nyílik az olló a társadalmi osztályok között és növekszik az egyenlőtlenség. A jelenlegi gyors technológiai fejlődés pedig ezt a tendenciát tovább erősíti.

-A GDP növekedés egy országban bizonyos gazdasági szint felett már önmagában nem teszi boldogabbá az embereket. A GDP-t általában jóléti mutatóként definiáljuk. Az ökológiai közgazdaságtan a jóllét fogalmát használja, mert az anyagi jólét és a szubjektív jóllét nem feltétlenül fedi egymást.

A fenntarthatóbb társadalom nem kell, hogy visszalépés legyen! A szubjektív boldogságszintünk még nő is tőle. Csak másképp lenne megszervezve.

– Kutatások igazolják, hogy az emberek – a napi problémáikból kiszakadva – autonómok szeretnének lenni, érezni, hogy van hatásuk és döntési szabadságuk a munkájuk megválasztásában, a munkahelyükön, életük alakításában, vagy például a fogyasztásukban.

– Az embereknek természetes igényük van a demokráciára is. Az emberek által elképzelt demokrácia modell a részvételi, a helyi kisebb közösségek életét befolyásoló demokratikus döntések sokasága és kevésbé a képviseleti demokrácia rendszere. A helyi életközösségi és a munkahelyi demokrácia iránti igény jelenik meg a kutatásokban.
 

– A fenntartható munka az ökológiai közgazdaságtan művelői szerint igényli a munkával, annak céljával és értemével való érzelmi azonosulást. Igényli továbbá a munka fogalmának átértékelését, sok ma nem munkának tartott tevékenység – pl. tanulás,gyermeknevelés, portfólió munka, társadalmi tevékenység,stb.- munkának való elismerését. Mindez segítheti a technológiai fejlődéssel, a robotizációval, az automatizálással feleslegessé váló emberek új munkába megtalálását.

– A technológiai fejlődés el kell,hogy vezessen egy új igazságosabb elosztási rendszerhez, különben a felszabaduló munkaerő különben társadalmilag inaktívvá válik. A feltétel nélküli alapjövedelem rendszeréről való közgondolkodás is hozzásegítheti a társadalmakat a fenntarthatóbb fejlődés és az igazságosabb elosztási viszonyok létrehozásához. ebben a megközelítésben az FNA rendszere nem egy szegénység elleni program,hanem egy újfajta társadalmi jövőkép –  baloldali válasz a robotizációra, baloldali ajánlat az automatizáció miatt tovább növekvő egyenlőtlenségek csökkentésére.

(Összefoglaló: Gábor Péter)




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés