A Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot

2018. június 30. 19:33

A Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is találtak mikroműanyagot annak a projektnek a keretében, amelynek célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát.

Az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban. A mérések eredményeiről a június 29-i Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett budapesti környezetvédelmi konferencián számoltak be a független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló Wessling Hungary Kft. szakemberei.

A Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferenciát a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire. Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány elnevezésű program célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát. A projekt során a szakemberek a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően 2018-ban a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket. A műanyaghulladékok jelentős része bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.


Tiszta tengeri só? PET palack? Együnk mikroműanyagot!

A mikroműanyag-szennyezések legfőbb forrása a plasztikkal teleszórt tenger. Innen nem csak élőlényekkel, hanem a sóval is bekajáljuk a láthatatlan műanyagot. És akkor ott van a palackozott víz.
Fél centiméter nem nagy hosszúság, de ha egy műanyag darabról van szó, amelyik benne van az ételedben, akkor érthető módon szeretnéd onnan kivenni. Ez a szabad szemmel is jól látható méret (átmérőben) a felső határa az úgynevezett mikroműanyagoknak, amelyek a környezetszennyezés miatt jutnak az ételekbe.A műanyagnak azonban nem kell fél centisnek lennie, egy 100 nanométeres (0,00001 centiméteres) darabot már biztosan nem lehet észrevenni, és sajnos ezekből is elég sok van az ételeinkben. Tehát nem tudod kiszűrni, és meg fogod enni. 


Bordós Gábor, a laboratórium munkatársaa  konferencián elmondta, hogy egy köbméter Rába-vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Kiemelte, hogy ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok.

mikroműanyagok hazai vizeinkbenmikroműanyagok hazai vizeinkben

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta. Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (például polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt.

A tiszai vizsgálatok során Dombrádnál a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 mikrométernél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.


Már a Nemo-pontnál is felbukkant a műanyag

Már a Nemo-pontnál is felbukkant a műanyag

A szárazföldtől 2688 kilométerre is mikroműanyaggal szennyezett az óceán. Korábban már a világ legmélyebb pontján is kimutatták az emberi szennyezést.

Mikroműanyaggal szennyezett a tenger a szárazföldektől legtávolabbi helyen, a Csendes-óceán déli részén fekvő Nemo-pontnál is - állapították meg német kutatók, akik a Volvo Ocean Race világkörüli vitorlásverseny két hajóját szerelték fel műanyagszennyezést és egyéb adatokat gyűjtő/ mérő érzékelőkkel.

 



A  környezetbe kerülő hatalmas mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Az 5 miliméternél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk ezért rendkívül sürgető feladat. A következő mérést a Dunán végzik el a szakemberek, akik a témáról a www.mikromuanyag.hu honlapon szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal ellátott tudástárat hoztak létre.

Európában (a Földközi-tengerben is) a jelenlegi tanulmányok szerint köbméterenként 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben. A mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás.




Kapcsolódó anyagok Már a Nemo-pontnál is felbukkant a műanyag
50000 magyar aláírás az eldobható műanyag szatyrok betiltásáért

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés