Csak 20 milliárd jut vasútfejlesztésre

greenfo/MTI

2018. március 27. 23:52

Csak 20 milliárd jut vasútfejlesztésre

A kormány a vasúthálózat fejlesztésére 2019-re legfeljebb 16,611 milliárd forint, 2020-ra pedig legfeljebb 3,442 milliárd forint kötelezettségvállalást hagyott jóvá az adott évi központi költségvetésben. Ez csak töredéke az értelmetlen Budapest - Belgrád vonalnak.

A kormány a vasúthálózat fejlesztésére 2019-re legfeljebb 16,611 milliárd forint, 2020-ra pedig legfeljebb 3,442 milliárd forint kötelezettségvállalást hagyott jóvá az adott évi központi költségvetésben - olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában. A kötelezettségvállalás Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged és Szabadka elővárosi közlekedése fejlesztésének támogatásáról szóló, valamint a Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasútvonal részletes megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szóló kormányhatározaton alapul.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly júliusban arról számolt be, több nagy vasúti beruházást is jóváhagyott a kormány. Elmondása szerint egyebek között döntöttek Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged és Szabadka vasúti összeköttetésének fejlesztéséről. Ennek részeként a tervek szerint gyorsvasúttal kötik össze Szegedet és Szabadkát, korszerűsítik a Békéscsaba és Szeged közötti vasúti pályát, Szeged és Hódmezővásárhely között pedig villamosvasutat építenek. A miniszter idén januárban jelentette be, hogy a kormány jóváhagyta a 450 kilométeres Budapest-Kolozsvár gyorsvasút létrehozásának tervtanulmányait.

Az EU temeti a Budapest–Belgrád vasút tervét

Az EU temeti a Budapest–Belgrád vasút tervét

Hivatalosan is az európai-kínai kapcsolatok fekete bárányává vált a Budapest-Belgrád vasúti beruházás – ez derül ki abból a tanulmányból, melyet januárban az Európai Parlament Belpolitikai Főigazgatósága adott ki a Kína által 2013-ban meghirdetett globális geopolitikai koncepció, az Egy Övezet, Egy út (OBOR) európai vonatkozásáról.
A hiánypótló, nagyjából 100 oldalas dokumentum a magyar olvasó számára különösen érdekes lehet, hazánkat ugyanis többször is említi. 
„A Budapest-Belgrád gyorsvasúti beruházás jó példa azokra az ügyekre, melyek a Kínából érkező beruházások esetén az Európai Unióban jelentkeznek” – kezdi a projekt tárgyalását az elemzés. Az EP tanulmánya külön alfejezetet áldoz a kínai tőkéből tervezett, ám a mai napig parkolópályán lévő vasúti beruházásnak.


A dokumentum emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított a projekttel szemben, miután kiderült, hogy a magyar, szerb és kínai felek által aláírt szerződés megnevezte a beruházás magyar szakaszának fővállalkozóját, amire az uniós jog szerint közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni. A Budapest-Belgrád gyorsvasúti beruházással szemben indított kötelezettségszegési eljárásról elsőként a Magyar Nemzet számolt be, a kormány azonban sokáig tagadta azt. Tovább >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés