Már a csapból is mikroműanyag folyik…

2018. január 4. 21:54

Már a csapból is mikroműanyag folyik…

Egyre gyakrabban kapjuk fel a fejünket, ha a hírekben a mikroműanyagokról esik szó, hiszen egyre több egymástól független vizsgálat mutatta ki nemrégiben, hogy ma már nem csupán a folyóvizeink többsége, hanem a csapvíz is lehet mikroműanyagokkal szennyezett. Ez pedig komoly egészségügyi kockázatokat jelenthet az emberiségre nézve. Vajon belefulladunk a műanyagokba? Nagyon úgy tűnik: igen…

Nemrégiben kapott szárnyra a hír, miszerint egy újabb, hatalmas kiterjedésű műanyag-szigetet fedeztek fel az óceán déli részén a korábban már ismerten túl. A mintegy 2,5 millió négyzetkilométernyi területen úszó szemét nagy része apró műanyagszemcsékből áll, melyek igen veszélyesek a tengerekben élő állatvilágra nézve. Ugyan a probléma a mindennapjainktól igen távolinak tűnik, és hajlamosak vagyunk legyinteni rá, ám jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ez a jelenség ma már a mi életünkben is jelen van. A Tiszából a PET-kupa idején szinte minden évben vesznek vízmintát, amelyet független laboratóriumban vizsgálnak meg, a vizsgálatok hazánk második legnagyobb folyójában is kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét.

Más vizsgálatok szerint a csapvízben is kimutatható mennyiségben van jelen a mikroműanyag, ezt több országra kiterjedő vizsgálatsorozat támasztja alá. Az egyelőre kérdéses, hogy hogyan jut be a mikroműanyag az ivóvízbe, mint ahogy az is, milyen hatásai lehetnek annak, ha ezek bejutnak a szervezetbe.

Mi a mikroműanyag és miért veszélyes?

A műanyag mint ismeretes egy igen nehezen lebomló anyag, ám bizonyos idő elteltével fizikai és kémiai hatásoknak köszönhetően kisebb darabokra esik szét, ezen 5 milliméternél kisebb darabokat nevezik mikroműanyagoknak. Két fajtájuk ismert:
az elsődleges (például a fogkrémben eleve megtalálható és közvetlenül mikroműanyagként a természetbe kerülő) és
másodlagos mikroműanyagok (ezek a műanyagok – mint PET palack, műanyag pohár, tányér, poliészter ruhák mikroszálai stb. – széteséséből keletkeznek).

Az igazi problémát főleg a másodlagos mikroműanyagok jelentik az élővilágra nézve, hiszen ezek óriási mennyiségben kerülnek ki a természetbe, és ez a mennyiség évről-évre nő – írja az Egészségmagazin.com. A mikroműanyagok azért veszélyesek, mert egyrészt közvetlenül bekerülnek a táplálékláncba, másrészt a kisebb méretű szemcséik szálló por formájában szinte a világ bármely részére eljuthatnak, harmadrészt a mikroműanyagok felületére más, veszélyes anyagok tapadhatnak, melyek leggyakrabban rákkeltőek lehetnek.

A fentieken túl a mikroműanyagokból számos adalékanyag (pl. BPA) oldódhat ki, melyek káros hatásai szintén ismeretesek. A nagyon kisméretű (1 mikrométernél kisebb) részecskék a sejtfalon keresztül bejuthatnak bármely élőlény szervezetébe, így találtak már az emberi szervekben is. Ami azért veszélyes, mert onnan nem tud kiürülni, ám hogy milyen egészségügyi kockázatot jelentenek, egyelőre még kutatják.


 Új-Zéland betiltja a mikrogyöngyöket Új-Zéland betiltja a mikrogyöngyöket

Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke tavaly december 4.-én megerősítette, hogy betiltják a műanyag mikrogyöngyök előállítását és forgalmazását az ország területén.

A tilalom bevezetését az előző kormány készítette elő, és az új kormány hagyta jóvá a határozatot, mely 6 hónapon belül hatályba lép. A gyöngyök komolyan veszélyeztetik a vízi és tengeri környezetet. Méretük miatt nem lehet újra begyűjteni őket újrahasznosítás céljából, ráadásul a szűrőrendszereken is akadály nélkül áthaladhatnak. Mivel nem bomlanak le, a tengeri élőlények elfogyaszthatják őket és így hosszú távú károkat okozhatnak.

A becslések szerint évente körülbelül 10000 tonna műanyag gyöngyöt használnak világszerte főleg hámlasztásra vagy polírozásra.


Aggasztó mértékű a Földközi-tenger mikroműanyag szennyezettsége
A mikroműanyag, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja jelenleg a Földközi-tengerben a legmagasabb a világon. A kutató szerint célirányos intézkedésekre van szükség a műanyaghasználat csökkentéséhez, újrafelhasználásához. A fiatal generációnak kezelnie kell ezt a helyzetet.

 Te is tehetsz ellene!

Ahhoz, hogy a probléma ne súlyosbodjon, egyéni szinten nagyon is sokat tehetünk, még ha úgy érezzük is, ez csak csepp az óceánban.

- Használjunk minél kevesebb műanyagot: kerüljük azokat a tárgyakat, amelyek műanyagból készültek, legtöbbjüknek van természetes anyagból készült változata; kerüljük a műanyag csomagolású termékeket! (Helyette vigyél magaddal táskát, vászonzsákot, üveget, stb.)

- Keletkező műanyaghulladékaidat gyűjtsd szelektíven! Használd újra a műanyagokat és részesítsd előnyben azokat a műanyagokat, amelyek újrahasznosíthatóak!

- Ne vásároljunk olyan kozmetikumokat, amelyek mikroműanyagokat tartalmaznak!

- Ne vásároljunk olyan ruhákat, amelyek műszálakból, mikroszálakból készültek!

- A műszálas ruhák mosásakor nagyon sok mikroműanyag szakad le róluk, hogy ezt csökkentsd, mosd ezeket a ruhákat kevesebbszer, rövidebb programmal, folyékony mosószerrel.




Kapcsolódó anyagok Fulladozunk műanyagainkban

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés