Előkelő helyen állunk az élelmiszer fenntarthatósági listán. És a módszertani hibák?

2017. december 5. 20:45

Előkelő helyen állunk az élelmiszer fenntarthatósági listán. És a módszertani hibák?

Franciaország vezeti az Economist Intelligence Unit 2017-es élelmiszer fenntarthatósági listáját, a 34 vizsgált ország között Magyarország is az első negyedbe került az élelmiszer-fogyasztás takarékosságát, az ételhulladékokat, a mezőgazdaság fenntarthatóságát, valamint az élelmezési kihívásokat figyelembe véve. Ami azonban igazán meglepő, az az, hogy a társadalom fizikai aktivitását jelző indikátor alapján a vizsgált országok között Magyarország szerepelt a legjobban.

Váratlan első helyezést ért el Magyarország- címmel jelent egy összeállítás a Portfólión.

Az úgynevezett élelmiszer fenntarthatósági index (FSI) alapján összeállított listát Franciaország vezeti Japán és Németország előtt, de Magyarország a maga 9. helyezésével szintén a legjobbak között található. Ezzel olyan országokat előzünk meg, mint az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália vagy az Amerikai Egyesült Államok.  Az USA rossz helyezése - , amit az agrárium gyenge fenntarthatósága és az élelmezési kihívások magyaráznak - mellett meglepő lehet az ugyancsak a magas jövedelmű országok közé tartozó Egyesült Arab Emírségek utolsó helyezése, valamint Etiópia előkelő 12. helyezése is. Az Egyesült Államok a mezőgazdaság fenntarthatósága szempontjából csak a 31., az élelmezési helyzetét tekintve pedig a 24. helyezést érte el a listán. A gyenge eredményekben alapvető szerepe van az intenzív húsfogyasztásnak, illetve a telített zsírok és cukrok táplálkozásban betöltött jelentős súlyának.

 

Magyarország az élelmiszerveszteségek és -hulladékok tekintetében jól szerepelt, azzal együtt, hogy a vonatkozó politikai intézkedések szempontjából felemás a helyzet. Az értékelés szerint a magyar mezőgazdaság a leginkább fenntarthatóak közé tartozik, azzal együtt, hogy a vízkezelés, az agrártámogatási rendszer és az ágazat diverzifikációja már korántsem kapott ilyen kedvező besorolást. Az élelmezési helyzetre erős pontokat kapott Magyarország, ami a lista összeállítói szerint az életminőség és várható élettartam terén elért magas pontszámokra is reflektál. Ez utóbbi keretében vizsgálták a fizikai aktivitás szintjét is, amely alapján Magyarország a listán szereplő országok közül a legjobban szerepelt. Ez már csak azért is meglepőnek tűnik, mert nemzetközi felmérések alapján a magyar társadalom világszinten is az egyik leginkább elhízott, egyebek mellett kiugróan magas dohány- és alkoholfogyasztással.

A vizsgált országok összességében a globális GDP több mint 85 százalékát állítják elő, összesített lélekszámuk a globális populáció mintegy kétharmadát teszi ki. Az FSI indexet a The Economist Intelligence Unit és a BCFN alapítvány fejlesztették ki.

A portfólió cikkre Fb oldalán reagált Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa titkára:

"Ez az a helyzet, amikor biztosak lehetünk abban, módszertani hiba történt.
A magyar élelmiszertermelésre-fogyasztásra sok jelzőt lehet aggatni, de a fenntarthatót biztos nem.
Például azért nem fenntartható, mert
- fokozatosan merítjük ki a talajaink termőképességét az általában kizsákmányoló mezőgazdasági ipari technológiáinkkal,
- Európában nálunk a legkisebb területen folyik ökológiai gazdálkodás,
- a mezőgazdasági területekhez köthető biodiverzitás (amit a madárfajok állománya indikál a statisztikákban) rohamosan csökken,
- a mezőgazdaság területhasználati aránya sem kedvez a biodiverzitásnak vagy a vízvisszatartásnak a szántóterületek túlzott dominanciája miatt,
- ráadásul exponenciálisan nő a beépített területek aránya, a biológiailag aktív felüleletű területeink csökkennek, gond nélkül valósulnak meg zöldmezős beruházások nagy termőképességű területeken,
- az élelmiszerfogyasztás szerkezete rendkívül egészségtelen.
Ezek együtt akkor is súlyos fenntarthatatlanságot jelentenek, ha egyébként az élelmiszerhulladékból tényleg kevesebbet termelhetünk a nálunk gazdagabb országoknál, vagy ha a kormány erőfeszítést tett a menzák egészségessé tételére (volt is nagy felzúdulás), vagy ha vannak melléktermékeiket szinte 100%-ban hasznosító élelmiszergyártók (pl. a Heineken), vagy vannak a tajjal felelősen bánó gazdálkodók."

A földművelésügyi tárca elkötelezett az ökológiai gazdálkodás mellett

A földművelésügyi tárca elkötelezett az ökológiai gazdálkodás mellett

A kemikáliákra épülő, iparszerű mezőgazdasággal szemben csak egy innovációkkal támogatott ökológiai gazdálkodás tudja biztosítani a jövőt-mondta Nagy István a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a XXX. Tudományos Biokultúra Napon, Budapesten.

A sikerpropaganda nem tér ki pl. arra, hogy miért kellett legfelsőbb politikai utasításra tönkretenni a hazai biogazdálkodás egyik legfontosabb területét, a Kishantosi Mintagazdaságot, vagy pl. azt, hogy a dél-amerikai típusu óriás birtokokon ugyan miért termelnének organikusan a zöldbárók, vagy hogy hogyan juthat a méreggyártó multi magyar termőföldhöz. És arról is mélyen hallgat a tárca, hogy Magyarország aláírta a rákkeltőnek gondolt glifozát európai használatát további 5 évig.  

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés