Egy vulkán arcai (2005.07.22.)
1 / 9

Szerző: Gubek Nóra greenfo.hu

Különös érzés egy szelíden aktív tűzhányó torkába lesni és érezni a dermedt láva még sugárzó melegét az egyébként 10 fokos hideg szélben. Szicília, különösen az Etna környéke mediterrán optimizmussal él együtt egy potenciális természeti katasztrófával: legutóbb 2004. szeptemberében tört ki a vulkán, s bár ez a lávafolyam a lakott településeket elkerülte a 2002-es kitörés nyomait még ma is őrzik a megkövült lávába ágyazódott házak, szállodák. A 34 km-re levő Cataniából induló Etna úton a vasfekete vulkáni hamun dúsan burjánzó szőlő és gyümölcsös ültetvényekben gyönyörködhetünk, a csúcshoz vezető úton kiépült turista centrum a legutóbbi kitörés nyomvonalát keresztezve épül. Az Etna csúcsmagassága 3340 m, négy főkráterrel és számos már nem működő „dísz” kráterrel, melyeket színes virágbokréták pettyeznek. A csúcshoz kizárólag avatott vezetővel, de minden veszély nélkül – persze a vulkán üzemidején kívül – lehet feljutni, akár igazi zarándok módján, gyalog, akár erre a célra kiépített felvonóval és túrakocsival. Ez a lehetőség némileg csökkenti a kaland érzetét, de ebben a magasságban már a levegővétel is nehéznek tűnik. Félelmetes a fekete árnyalataiban és a homokhoz hasonló vulkáni hamuban poroszkálni, térdig felhőben vagy a vulkáni gőzben. Ezen a szinten a kigőzölgő pára csupán minimális mértékű oldott vegyületet tartalmaz, inkább látványos, mint káros, azonban a már nyugdíjas krátereket színesre festik a kén, vas, cink leülepedett részecskéi.A különös klímának köszönhetően még nyáron is megmarad a tavalyi hó, furcsa formációkat alkotva. Valóban hideg van, óvatlanoknak az indulóponton bérelhető kabátkát okkal kínálnak, mégis a talpunk alatt forró a talaj, mintha egy monumentális kályhamezőn sétálnánk. Itt, ahol madár nem jár, a szárnyasok képviseletében jópár katicabogár melegedik ájultan a köveken, talán eltévedtek a szélben. Az Etna és környéke úgynevezett regionálisan védett terület, mely a jelek szerint nem zárja ki a turizmus adta lehetőségek kihasználását, a természet itt úgyis gondoskodik önmaga védelméről, ha kitör a vulkán, csak kő kövön marad. Meglepő kezdeményezés ebben a geotermikus paradicsomban a napenergia hasznosítása, a csúcs közelében ugyanis szinte semmiféle energiafogyasztó létesítmény nem található. Az embereket mégis vonzza ez a kegyetlen erő, nemcsak napjainkban, de már az ókorban is voltak híres látogatói: a legenda szerint Empedoklész, ie. V.századi filozófus, talán az első ökológus, aki szerint a világ a négy elem (tűz-víz-föld-levegő) különböző mértékű keveredéséből áll, a mechanizmust pedig a vonzás és a taszítás, szeretet és viszály törvénye tartja életben, tanai próbájaként az Etna kráterébe vetette magát. Lehetséges azonban, hogy a drámai gesztusnak a magánéletében keresendő az oka. Empedoklész késői követőjeként jelen beszámoló írója búcsúzik olvasóitól, innen, a kráter pereméről.

Kis képek